Ha csak a szókincs hiányzik, az orvosolható a legkönnyebben. Manapság, bármelyik nyelven egy pillanat alatt meg lehet keresni digitális szótáron is a megfelelőjét, azon a nyelven, amit a gyerek ismer.
Ehhez azonban az kell, hogy merjen kérdezni. Ha a gyerek otthon sokat kérdezhet, akkor az iskolában is talpraesettebbek lesz.
Amikor még csak gyakorolgatja a kérdés feltevését, segíthetjük azzal is, ha kiemeljük egyik-másik kifejezetten okos megközelítését és megdicsérjük érte. Másrészt pedig azzal, hogy utánanézünk azoknak, amelyekre esetleg gyorsan nem tudjuk a választ. Az is tanulás, ha megmutatjuk nekik, hogy van olyan dolog, amit szótárban keresünk, van olyan, amit tankönyvben, másokat online a telefonon, vagy a laptopon. Tehát a források sokszínűségére hívjuk fel a figyelmüket.
Közben azonban ne felejtsünk el mi is alkalomadtán kérdéseket feltenni a talált információval kapcsolatban. Hiszen miközben régebben az információ privilégium volt és örültünk, ha hozzáférhettünk, manapság inkább túlteng és se vége se hossza a fake információknak is. Ezért legyünk mindig résen és ezt adjuk át a gyerekeknek: a kérdezés és a kérdezni hagyás bátorságát.
A varázskérdést pedig bármilyen helyzetben bevethetjük. Hogy mi a varázskérdés? A MELYIK. De ez csak akkor működik, ha nem önmagában használjuk, hanem mi már előre leírjuk nekik azokat a tárgyakat vagy dolgokat amelyek közül választhat.
Tehát varázskérdés például, ha megkérdezzük tőle, hogy:
-Melyik pólót akarod ma felhúzni, a zöldet, vagy a kéket?
-A tűzoltó autósat vagy a korokodilosat?
-A jégkirálynőset vagy a százegy kiskutyásat?
Vagy:
-Melyik csészét kéred? A pöttyöset, vagy a csíkosat?
Vagy:
Most civakodtok, vagy játszatok?
Írjátok meg, hogy nektek bevált-e, és hogy melyik ötlet?
