Arról már írtam, hogy mennyire különböző nehézségekkel állnak szemben azok a többnyelvűek, akik rokon nyelveket és azok, akik egymástól távol álló nyelveket tanulnak. Most azonban hadd kezdjem Chomsky-nál, aki óta azt is sejtjük, hogy van egy olyan szint, amely az összes nyelvet valamilyen módon összekapcsolja és ehhez kapcsolódóan egy emberi alapkészség is, ami a nyelvtani rendszerre való nyitottságot jelenti.
Az igaz, hogy ez a képesség születésünktől fogva gyengül és ha egy gyerek teljes szociális elszigeteltségben nő fel, akkor serdülőkora után már egyetlen nyelvet sem tud elsajátítani. Tehát már az is, hogy megtanultuk az anyanyelvünket, ablakot nyit a további nyelvek felé is. Bármilyen nyelven is nőjünk fel, el kell sajátítanunk a nyelvtani kategóriákat és aztán anyanyelvünk fogalmain keresztül tudunk megismerkedni a világgal és gondolkozni is.
Mindez óriási segítség a további nyelvek tanulása szempontjából. A nyelvek közötti kapcsolat alapulhat a hasonlóságon, de akár az ellentéteken is. Minél tudatosabban használjuk az anyanyelvünket, annál könnyebben tanulunk újabb nyelveket is.
A kisgyerekek a fent említett készségükre támaszkodva, illetve érzékszerveik élessége és gyors reakciójuk segítségével gyorsan tanulnak akár egyszerre, akár egymás után is több nyelvet. Viszont ismeretük a világról lassan növekszik, illetve a logikai készségük is csak kisiskolás koruk körül kezd el erősödni. Addig szívják magukba a tudást, de sokkal kevésbé a gondolkodáson és a fókuszált ismeretszerzésen alapulva, mint például a szüleik, akik felnőtt korban tanulnak további nyelveket.
Ha felnőtt korunkban tanulunk idegen nyelveket, akkor fontos, hogy tudjuk, hogy nemcsak hátrányban vagyunk a gyerekeinkkel szemben, hanem előnyökkel is rendelkezünk. Hiszen már annyi mindenről van tudásunk, hogy akkor is megértünk egy szöveget, ha nem tökéletesen értjük az összes mondatot, vagy ha aktívan messze nem tudnánk azokat a nyelvtani formákat produkálni, amelyekkel az olvasás folyamán találkozunk. Vagyis sokkal inkább támaszkodhatunk a kontextusra, a szövegkörnyezetre. Hasznos, ha nem ragadunk le ezen a ponton, hanem ebből a passzív tudásból utat találunk az aktívba. Akár szótározva, vagy ha keressük annak a lehetőségét, hogy valakivel beszélgethessünk az illető témáról. Feltéve, ha eközben igyekezünk felhasználni az újonnan látott nyelvi elemeket is.
Ehhez kérhetünk segítséget akár már a nagyobb gyerekeinktől is. Eközben pedig bele lehet szőni a mondandóba a magyar nyelvvel kapcsolatos dolgokat is, hogy például milyen érdekes, hogy ezt magyarul is éppen így, vagy hogy teljesen másféleképpen mondanánk.
A magyar nyelv nyelvtani rendszere távol áll ugyan az indoeurópai nyelvektől, de szókincs tekintetében elég sok nyelvvel vannak kapcsolódási pontjaink.
Tehát mindezzel csak azt akartam, hangsúlyozni, hogy nincs minden veszve, ha valaki, akár magyar anyanyelvüként, felnőtt korában szeretne egy második nyelvet elsajátítani.
Fontos, hogy adjunk időt magunknak és tisztában legyünk a nyelv különböző aspektusaival. Idősebb korban könnyebb az írott nyelv, az olvasás felől közelíteni a beszélt nyelv felé. Olvasás közben több idő marad a szavak, vagy a nyelvtani szerkezetek megfigyelésére, megértésére. Ezután jöhet a szövegek hallgatása. Miután ezek megerősödtek, lehet egyszerű beszélgetésbe elegyedni, de fontos, hogy eleinte azokra a témákra szorítkozzunk, amelyekkel az olvasás folyamán már találkoztunk. A nyelvtanulást is tanulni kell és többek között ezért is könnyebb minden újabb nyelv után a következő megtanulása és ez nemcsak a több nyelven felnőtt gyerekekre vonatkozik, hanem a szüleikre és a nagyszüleikre is, akik esetleg később tanulták meg a másik nyelvüket.
Sőt, ahogy az egyszerre több nyelven felnővő gyerekek a serdülőkoruk után tanult nyelveikkel szembesülnek először, hogy milyen nehéz egy idegen nyelv tanulása, mivel az addigiakhoz képest nehezebben tanulják meg az illető új nyelveket. (Ez persze relatív és az elért szintet sem vitatom, mert hihetetlenül gyorsan és akcentus szempontjából is nagyon hatékonyak.)
Viszont velük ellentétben, ha később kezdünk el nyelveket tanulni, akkor a nehézség szintje minden egyes új nyelv megtanulásakor egyre csökken. Ezzel szeretném most második Advent napján a szülőket és a nagyszülőket bíztatni, hogy bátran tanuljanak csak idegen nyelveket!
