Egy barcelonai anyuka mesélte a minap, hogy 8 éves lánya kis barátnője, akivel a magyaron kívül még egyéb közös nyelveik is vannak, azzal az indokkal kívánt inkább egy másik nyelven társalogni, hogy szerinte nem fontos magyarul beszélni, hiszen Magyarországra úgyis csak nyáron mennek.
Miként álljunk hozzá egy nyelv értékének a meghatározásához? Nagyon elterjedt az a nézet, hogy annál fontosabb egy nyelv, minél többen használják, de az sem árt, hogy minél gazdagabb ország nyelve legyen. De vajon léteznek-e ezen kívül egyéb olyan kritériumok is, amelyek az értékelésben még számottevők lehetnek?
Az első két említett két hozzáálláson túl mutat például, ha meglátjuk az értékeket a különbözö nyelvekben, hiszen mindegyik a világnak egy új szempontból való értelmezését nyújtja. Az egyikben az idő faktorok árnyaltabbak, a másikban a dolgok helye, fekvése kap nagyobb hangsúlyt, etc., a sajátos kifejezések metafórái által pedig valóban újabb és újabb szempontból csodálkozhatunk rá környezetünkre vagy magára az életre. Az a lehetőség, hogy különböző nézőpontokból láthatjuk ugyanazokat a dolgokat, serkenti a kreativitásunkat és tulajdonképpen szabadságunkat erősíti az által, hogy innentől kezdve már választhatunk, hogy melyik egyik vagy másik aspektusával azonosulunk leginkább.
Nem lebecsülendö az a segítség sem,amit minden egyes nyelv ismerete nyújt a következö nyelvek elsajátításához Nemcsak egymáshoz közel álló nyelvek esetén számolhatunk ezzel a támogatással, hiszen amikor tanulunk, akkor nem csupán az információt sajátítjuk el, hanem annak a módját is, ami által azt sikerült megtanulni. Tehát maga a tanulási folyamat által megszerzett készségek is segítségünkre állnak majd. Ezzel azt szeretném kiemelni, hogy minden egyes nyelvtanár vagy nyelvet átadó személynek a módszertani tudása hozzájárul a nyelvtanuló gyerek vagy felnött további nyelvtanulásának a sikeréhez, és nemcsak az idegennyelv oktatókra gondolok, hanem az anyanyelvet tanítókra is. Felnőtt nyelvtanulóknál például néha előfordul, hogy arról számolnak be, hogy nem emlékeznek már a szófajokra, tehát nem világos számukra például az ige és a főnév közti különbség. Ez az anyanyelv elsajátításában fellelhető hiányosság komoly hátrányt okoz a további nyelvek megtanulásánál.Minél kevésbé tudatosan használjuk az anyanyelvünket, annál nehezebb fogunk idegen nyelveket is elsajátítani. De ennek az ellenkezöje is igaz. Minél magasabb szinten birtoklunk egy nyelvet, annál nagyobb eséllyel indulunk a következőnél, minél jobban beszélünk kettőt, annál könnyebb dolgunk lesz a harmadikkal és így tovább.
A nyelvtanulás módszere, még az anyanyelvtanulásé is eltérö lehet különbözö kultúrákban. Hogy például a beszélt nyelvnek van-e inkább dominanciája egészen az iskolakezdésig, és a csoportos interakciókon van-e a hangsúly, vagy viszonylag korán bekerül a könyv a nyelvelsajátítás folyamatába és a csoportos interakcióban való részvétel másodlagos. Tovább is lehetne folytatni ezt a sort, de csak azt kívántam kiemelni, hogy az ilyen típusú tényezők is hatással vannak a következő nyelvek tanulási folyamataira. Mindezt összefoglalva tehát minden nyelv értékes, és nem csak azért, mert új nézőpontokat nyújt, hanem mert miközben bármelyiket tanuljuk is, egy csomó készséget sajátítunk el, amelyek az összes további nyelv tanulásához is segítséget adnak.
