Kutatások bizonyítják, hogy a szótárhasználók magasabb szókinccsel rendelkeznek, mint azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. Többnyelvű családban és olyan iskolában is, ahová többnyelvű gyerekek járnak, érdemes szem előtt tartani ezt a korrelációt.
Ebben óriási segítségünkre van, hogy az utóbbi évtizedekben a nyelvtanulás jelentőségének növekedésével párhuzamosan a szótárkínálat is folyamatos növekedésen és átalakuláson ment át.
A könyv alapú szótárakból is már nemcsak felnőtteknek, hanem a gyerekek különböző korosztályainak is az életkoruknak megfelelő változatait találhatjátok meg a könyvesboltokban.
A német iskolákban a gyerekeknek már az első osztályban van saját kis egynyelvű szótáruk. Ettől kezdve a tanórákon rendszeresen kapnak feladatokat, hogy így tanulják az ABC-t eleinte a nagy betűméretű és a különböző szófajokat eltérő színnel nyomtatott kicsi egynyelvű szótárral. Az írás-olvasás elsajátításával egyidejűleg tanulják ge, hol nézhetnek utána, hogy hogyan lehet az aktuális helyesírási szabályoknak megfelelően leírni az adott szavakat. A szótárjaik velük nőnek, a betűk kisebbek lesznek, a szavak száma növekszik és aztán ezek kibővülnek a kétnyelvű szótárakkal is. Persze eleinte azokból is az alap, aztán a közép szintű és így haladnak tovább.
A szövegértés alapja a szókincs, és ha figyelembe vesszük, hogy a többnyelvű gyerekek szókincse egy-egy nyelvükön lemaradhat az egynyelvűeké mögött, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy a rutinos szótárhasználattal hatékonyan le lehet dolgozni az esetleges különbséget. Az is igaz, hogy egy szövegben gyakran a kontextusból is ki lehet következtetni egy-egy szó értelmét, sőt, már a használatával kapcsolatban is kapunk információt, de érdemes venni a fáradságot és utánanézni a nem teljesen megértett szavak pontos jelentésének és erre érdemes bíztatni a gyerekeket is. De melyik nyelven keressük meg ezt a jelentést? Akármelyiken, amelyiket a gyerek már beszéli. lehet váltogatni a nyelveket, vagy egyszerre több nyelven is megnézni, hogy miként értelmezi az egyik és miként a másik. Minél több nyelvhez kapcsolódik az új szó, annál könnyebben raktározzák el az emlékezetükben.
Ezzel kapcsolatban a prioritások megtanulása is egy fontos kompetencia. Ha sokat kell szótározni, akkor próbáljunk arra figyelni, hogy melyek azok a kulcsszavak, amelyek kifejezetten sokat segítenének a megértésben és első körben ezeket keressük ki a szótárban és csak ezt követően haladjunk a többi kifejezés megfejtése irányába, vagy azokat akár hagyhatjuk is majd egy másik alkalomra. Mert könnyen elfelejthetjük egy könyv olvasásakor esetleg, hogy hol is tartottunk a szövegben.
Bármilyen szótárt használjunk is, nyomtatottat vagy elektronikusat, másképpen ugyan, de mindegyik elterelheti a figyelmünket a történettől. A nyomtatottban tovább tart megkeresni az adott szót vagy kifejezést, az elektronikuson pedig az esetleges reklámok, vagy egyéb feljövő információ vonhatja el a figyelmünket és nehezíti meg, hogy visszataláljunk a történethez.
Viszont ami ennél is fontosabb, hogy ne elégedjünk meg a szó jelentésének megismerésével, hanem a példamondatokban szereplő használatot is figyeljük meg, mert ez sokkal több a használathoz szükséges információt nyújt. Hogy például milyen stílusú közlésben, milyen prepozícióval, vagy milyen szintagmatikus szerkezetekben fordul elő az illető kifejezés.
Az elektronikus szótárak nagyon gyorsan nyújtanak megoldásokat, és óriási előnyük, hogy meg is lehet hallgatni a kiejtés. Viszont kevésbé megbízhatók, mint a papír alakúak. Erre azonban van megoldás, mégpedig az, hogy mindig ellenőrizzük le például visszafordítással egy másik szótáron, vagy nézzük meg, hogy mennyire gyakori a használata.
A többnyelvű gyerekek önálló írásához az egynyelvű szótárak, illetve a kollokációs szótárak is nagyon sok segítséget nyújtanak.
Egy többnyelvű családban fontos, hogy a gyerekek környezetében legyen elöl, jól látható helyen neki is való nyomtatott szótár és hogy bíztassuk a használatára, illetve lássa, hogy mi is utánanézünk az új szavaknak. Ismeritek ezeket a kétnyelvű gyerekszótárakat?
https://www.lira.hu/…/nemet-magyar-magyar-nemet…
https://www.lira.hu/…/angol-magyar-magyar-angol…
https://www.lira.hu/…/orosz-magyar-magyar-orosz…
Az elektromos szótárok közül pedig a pons. eu applikációt?
https://de.pons.com/
Lehet arról is beszélgetni, hogy aznap milyen érdekes kifejezést találtunk, vagy hogy egy szó mi más is jelent azon kívül, mint amit tudtunk róla, és hogy az egy további nyelven, vagy magyarul mennyire más vagy éppen teljesen megegyezik.
Egy többnyelvű családban az a jó, hogy egymástól is kérhetünk segítséget, ha valamit nem értettünk pontosan. S ha ezt a felnőttek egymás között gyakran alkalmazzuk, akkor a gyerekek is szívesen vesznek rólunk példát.
De ha már itt tartunk, akkor azt is megemlítem, hogy nem vagyunk egyformák és azzal párhuzamosan, hogy mindenkinek megvan a maga olvasási stílusa, van, aki gyorsan olvas és hajlamos átszaladni a részleteken és van, akit a részletek ragadnak meg és nem haladnak addig, míg azokat ki nem aknázták teljesen. Logikus, hogy ez utóbbiak maguk is szívesebben szótároznak. Nem árt az egyensúlyra törekedni itt is. Azt kell bíztatni, aki magától nem nézne utána, aki pedig nagyon lelassítja a saját olvasását és ez esetleg akadályozza abban, hogy élvezze az irodalmat, azt segíteni abban, hogy minél gyorsabb megoldást találjon, például egy online szótárral.
De ne ijedjünk meg akkor sem, ha nem a megfelelő szót találtuk meg a szótárban, mert jobb hibás szót használni, mint semmit se mondani. Így adunk egy esélyt arra, hogy kijavítsanak minket. S ha ezt kellő megértéssel és humorral teszik és mi is így állunk hozzá, akkor csak nyertünk.
