Új országba költözve a szülők a matematikában bíznak leginkább, hiszen a számok világában kisebbek a különbségek, mint a betűkében. Viszont ezekre a kis különbségekre is érdemes kitérni. A PISA vizsgálatok eredményei szerint az alacsony nyelvi kompetencia negatívan befolyásolja a matematikai tesztek eredményeit is.
A matematikai szaknyelv tulajdonképpen nem egyezik meg a hétköznapi nyelvhasználattal. Arra épül ugyan, hanem saját regisztere van. A kettő közötti áthidaló nyelvi regiszter a matematika órán használt nyelvváltozat, a szöveges feladatok nyelve. Egynyelvű gyerekekkel is előfordul, hogy nem olvassák el alaposan a feladatot és ezért nem tudják helyesen megoldani, vagy alacsony az absztrakt fogalomértés szintje. Egy többnyelvű gyerek viszont esetleg alacsonyabb szintű nyelvtudás esetén, ha akarja is, akkor sem érti, hogy mit kérnek tőle. Vagy akár értheti a kérdést, de ha szövegesen kell megválaszolnia, akkor arra nincsenek meg a szavai. Persze mégiscsak van egy előnyük, hiszen a végrehajtó funkciójuk (EF) magasabb szintű, és ezzel valamelyest kompenzálni tudják a hátrányukat, sőt, esetleg egy az elvártnál magasabb szintű matematikai megoldással válaszolnak, főleg, ha azt esetleg el is tudják mondani.
Nagyon fontos tehát, ha az osztályban többnyelvű gyerekek is vannak, kitérni a nyelvi órán is mind a matematikai szaknyelv, mind az órán használt kifejezésekre, valamint matematika órán kifejezett figyelmet tulajdonítani a nyelvi faktoroknak is. Ezzel szemben nem túl sok értelme van a matematika dolgozat jegyébe helyesírásbeli, vagy hasonló hibákat beszámolni.
De hogyan vehetjük észre, hogy a matematikai vagy a nyelvi készségek-e a ludasok? Többnyelvű gyerekek esetén nagyon egyszerűen. Fordíttassuk le velük a feladatot az általuk jobban ismert nyelvre és rögtön meglátjuk, hogy érti-e, hogy mit kérdeztek tőle. Ha érti a feladatot, de nem tudja megoldani, akkor nyilvánvalóan a matematika területén van szükség segítségre. Továbbá nagyon hasznos, ha gyakoroltatjuk a regiszterek közötti átjárást, tehát elmagyarázni hétköznapi nyelven egy matematikai feladványt, vagy a szöveges feladatot képletté alakítani. Meg kell magyarázni a szakkifejezéseket, de egyben meg is kell tanulni azok a használatát. Ha egy terminológiát a gyerek egy másik nyelven már ismer, akkor nyert ügye van, hiszen azt valóban csak le kell fordítania.
Viszont még a matematikai formák is eltérőek, lehetnek a különböző kultúrákban. Pl., hogy az osztást vagy szorzást jobbról balra, vagy balról jobbra számolják-e ki, és mindez csak a latin betűket használó országokban. Más írásjelek esetén lehetnek egyéb különbségek is. Sőt, néha a fordítás sem ad elég fogódzkodót, hiszen a szociokulturális helyi esetlegességek beférkőzhetnek a szöveges feladatokba is, például nem minden kultúrában számít alaptudásnak a lekvár befőzéséhez szükséges gyümölcs és cukor aránya. Tehát aki tanárként dolgozik többnyelvű gyerekekkel, annak duplán oda kell figyelnie az instrukcióra, hogy ne annak félreértése álljon a siker útjába. Persze meg lehet tartani ezeket a helyi jellegzetességeket, csak részletesen el kell őket magyarázni, hogy mindenki számára érthetők legyenek.
Ha egy osztályban azonos eredetű külföldi gyerekek vannak és esetleg még nem beszélik magas szinten az iskolában használt nyelvet, akkor egy ideig nyugodtan meg lehet engedni nekik, hogy egymás között a közös nyelvükön beszéljék meg a feladatmegoldást és aztán az mondja el kettőjük helyett, amelyiknek ez könnyebben meg. Ha esetleg nem lenne párja, akkor ki lehet vetíteni a háttérben a wikipediának egy a témát magyarázó oldalát az ő nyelvén.
