A többnyelvű gyerekekkel kapcsolatban a végletek a legfeltűnőbbek. A több nyelvükön és esetleg más területeken is kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek, illetve azok, akik egyik nyelvükön sem boldogulnak igazán jól. Az előbbiekkel kapcsolatban könnyen lehet a csodagyereknek való elkönyvelés csapdájába esni, az utóbbit pedig elrettentő példaként tűzik pajzsukra a többnyelvű nevelést ellenzők.
Pedig a kettő összefügg. Ezzel kapcsolatban hadd meséljek el nektek két esetet:
A legutóbbi szülőtréningen az egyik édesanya, aki az angolt használta egy nem angol nyelvű országban, gyermeke pedig a helyi nyelven is tanult az iskolában, felvetette azt a problémát, hogy mit csináljon akkor, ha gyermeke segítségre szorul az általa nem ismert nyelv tanulásában? Nyelvtudás hiányában kizárólag a tanárok véleményére támaszkodhatott, és a bizonytalanság kételyekkel ébresztett benne és ezt nagyon rosszul viselte. Mert megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy megfelelően és időben reagáljon, ha a gyereknek esetleg mégiscsak támogatásra lenne szüksége.
Például az olvasással kapcsolatban. Hiszen, ha neki kell otthon a gyerekkel olvasni, akkor nem tudja majd igazán ellenőrizni, hogy jól olvasták-e ki a szavakat vagy sem. Ha pedig a gyerek valamit nem értene benne, akkor abban sem tudna gyorsan segíteni.
Elmondása szerint úgy tervezte, hogy kisfia először az iskola nyelvén tanuljon meg jól olvasni és írni és későbbre hagyta volna a magyar nyelvű írás és olvasás bevezetését.
Ugyanebben a csoportban egy másik édesanya hasonló korú kisfiának az iskolában nehézségei adódtak az olvasással. Pont a tréning első foglalkozása előtt volt szülői értekezleten, ahol a tanárnő azt javasolta neki, hogy hasznos lenne, ha többet olvasnának otthon is, mert a kisfiának több gyakorlásra van szüksége.
Kezdjük ott, hogy az iskolás többnyelvűeknél nagyon hasznos figyelembe venni a kompetenciák transzverzalitását, vagyis, hogy bármelyik nyelvünkön tanulnak meg valamit, például az olvasást, azt a következő nyelveiken nem kell újra az elején kezdeni, hanem nagyon sok mindenre lehet már építeni, amit valamelyik másik nyelvükön való olvasástanulás során sajátítottak el.
Az, hogy mennyi hasznosítható ezekből, az függ az írásrendszerektől is, mindenesetre a latin betűket használó nyelvek között könnyebb a dolguk. Egy kicsit tágítva a kört, az is segítség, ha egyáltalán betűírást használ az adott nyelv.
Minél nagyobb az eltérés, annál fontosabb, hogy gyerekkorban tanulják meg a betűvetést mindegyik nyelvükön.
A jó hír, hogy bármelyik nyelven elindulhatnak a készségek tanulásában és ez segíteni fogja a többi nyelvükön is, tehát oda vissza, bármelyiken tanulnak meg valamit, az a többi nyelv használata során is alkalmazhatóvá válik.
Az említett példák közül az első esetben az édesanya a szülőtréningtől inspirálva a tervezettnél előrébb hozta a magyar olvasást. És egy héttel később máris örömmel számolt be arról, hogy tanúja lehetett, hogyan betűzte ki kisfia egy magyar nyelvű verseskötet első szavait.
A második esetben az édesanya nagyon jól beszélte az új ország nyelvét, és kisfiával azért nem akarta eleinte a magyar olvasást “belekeverni”, mert egyrészt a nagyobbik gyereknél sem ezt az utat követte és mégis sikerült megtanítani mindkét nyelven olvasni, másrészt pedig azért, mert elsőként kisfiának az iskolában használt nyelvét szerette volna támogatni. Viszont a tréning hatására mégis úgy döntött, hogy magyarul is fogják gyakorolni az olvasást. Ez is egy nagyon pozitív közös élmény lett és mondanom sem kell, hogy így is jobb lett a kisfiú félévi bizonyítványa.
A kompetenciák nyelvek közötti átjárhatósága nemcsak az olvasás kompetenciájára igaz, hanem például a matematikára is. Egy éppen hazaköltöző családnak javasoltam, hogy fizessenek néhány online magán órát matematikából a fiaiknak, hiszen minden országban egy kicsit más utat jelöl ki a tanrend és középiskolás gyerekeknél már hasznosabb, ha konkrétan kap egy kis segítséget a váltáshoz. Néhány hetes a magyar tanterv alapján kapott “korrepetálást” követően a szülök arról számoltak be, hogy javult a gyerek matematika jegye a helyi iskolában is, ahol egy másik nyelven és kicsit másféleképpen közelítettek ugyanahhoz a témához.
Itt is azt történt, hogy a kompetencia megerősítése jó hatással volt a matematikai teljesítményre mindkét órán (nyelven).
Tehát többek között a kompetenciák megléte vagy hiánya okozza azokat a végleteket, amelyeket a cikk elején említettem. Ha a kompetenciát szeretnén fejleszteni a gyermek valamelyik nyelvén, akkor, bármelyik oldalról segíthetjük.
Amint láthattuk, ez által az összes többi nyelven pozitív változásokat fogunk tapasztalni. Vagyis nem indokolt háttérbe szorítani akár ideiglenesen sem egyik vagy másik nyelvet attól félve, hogy az negatívan befolyásolhatja a gyerek nyelvi fejlődését.
Hogy miért csatoltam egy síelőt ehhez a poszthoz? Mert ezeket a gondolatokat Eileen Gu, a kétnyelvű síelő bajnok inspirálta.
